Határmenti Hajdú Hagyományőrzés

Nyomtatás Küldés

Bocskai bihari várai


Bocskai bihari várai
Bocskai bihari várai: Sólyomkő, Szentjobb és Nagykereki fontos szerepet játszottak szabadságharcának kezdeténél.





Sólyomkő vára

 

Csodálatos, erdős-hegyes, vadregényes Sólyomkővár vidéke. A vár a Nagyaváradról Erdélybe vezető főúthoz közel, Élesd mellett, Sólyomkőpestis falu sátorcsúcsu hegyei között, bükkfaerdők sűrűjében a Vár-patak (Sólyomkő-patak) felett található.

 

A vár leírása

 

A vár egy majdnem négyszögű, 484 m magas sziklatömbre épült. A sziklafal minden irányból meredeken szakad le a sziklatömb alatt, csak kelet felől lehet megközelíteni. Itt volt a várkapu és egy kaput védő bástya. A kaput széles és mély árok, ma is látható „szakadék" védte. Felvonóhíd vezetett keresztül rajta. A legjobb kilátás déli irányban a Vár-patak völgyére és Sólyomkőpestisre nyílik. Ezen az oldalon volt a várpalota tanácsterme, illetve lovagterme, melynek alapterülete 64 m2 A sziklavár romjainak falaiban található gerendahelyek azt mutatják, hogy a vár bizonyos részei emeletesek voltak. A kapubástya (kaputornya) után volt még e várnak három bástyája, saroktornya, védművei, bástyafalai faragott kövekből, folyosó rendszere, északkeleti részében kőből kirakott kútja, várkápolnája, pincerendszere és titkos kijárata a sziklavár alatt levő barlanglabirintusban, melyből a sziklafal déli oldalán lehetett kijutni. Itt a sziklatömb déli oldalának alján, a kerekvölgyben mindig gyümölcsfák voltak és ma is vannak. A vár nyugati aljában a Vár-patakra egy működő, egy kerekes vízimalom volt építve.

 

A vár története

 

A meredek sziklafal odúiban minden időben sólymok fészkeltek, innen kapta a nevét is.

Ez a sziklavár már az Árpád-királyok korában fennállott. Sólyomkő várát a XIII. sz. közepén 1242-1276 között építtette a Geregye nemzetség, a környéken lévő birtokai védelmére és az ellenség elől való védekezésre. A Geregye nemzetség örökébe a Borsa nemzetség lépett.

 

1306-ban említi először Sólyomkőt oklevél. 1316-tól Sólyomkő királyi vár lett. A vár birtokosai, urai sűrűn cserélődtek. Mátyás király Drágffy Bertalannak adományozta.

 

A XVI. században Sólyomkő várának és uradalmának (tartozékainak) hadtörténeti szerepe, valamint az Erdélybe vezető főút katonai felügyelete nagyon fontossá tette. A vár őrsége 100-tól 300 főnyi tehető.

A XVI. század végén 1599-ben, Bocskai István birtoka lett, aki a várat megerősítette (feljavíttatta és újíttatta), mint legjelentősebb bihari uradalmának központját. Az ellenség mindig nagyon erős volt, ezért várainkat is ellenállóknak építettük! E hatalmas vár méltóan volt szép, büszke és megközelíthetetlen. A vár Bocskai idejében sorsdöntő események színhelye lett. Erdélyt Rudolf császár zsoldos katonái, Basta osztrák tábornokkal az élen teljesen kifosztották. Bocskai 1604 nyarán saját szemével látta az elpusztított Erdélyt.

 

Az erdélyi bujdosók, élen Bethlen Gáborral 1604. szeptember 14.-én levelet írtak Bocskainak, melyben leírták, hogy fejedelmükké akarják tenni, és a török vezérpasa is kész hadat küldeni megsegítésére. Ezek után Bocskai, a bihari nagyúr magához rendelte Szentjobb és Kereki várainak kapitányait és bizalmas embereit. Bocskai szeptember 29-én elmondta nekik, hogy a császár elleni szervezkedéssel gyanúsítják, és Bethlen Gábornak egy levele lenne az erdélyi bujdosókkal és a törökökkel való titkos kapcsolat döntő bizonyítéka. Székely Ferenc szentjobb várkapitánya elárulta Bocskait és október 2-án Concini váradi alkapitánynak kardcsapás nélkül feladta a várat. Concini ezen felbuzdulva Kereki vára alá ment 400 katonával, de ott Örvéndi Pál várkapitánytól és a hozzájuk állt 300 köleséri hajdúktól vereséget szenvedett.

 

Ezek után Bocskai Sólyomkő várában úgy döntött, hogy a védekezés helyett az ellentámadást választja. 1604. október 9-én elhagyja a várat. Október 14-re Bocskai megegyezett az osztrák seregben levő hajdúkapitányokkal. A tárgyalás megpecsételődött. A kapitányok hűséget tettek Bocskai, a vallásszabadság és a haza védelme mellett. Október 14-15. közötti éjszakán Bihardiószeg és Álmosd között a Kereki ellen vonuló Petz ezredes által vezetett és jól felfegyverzett királyi haderőt (3000 gyalogos és 600 ((1500)) sziléziai lovas) Bocskai és a hajdúvitézek lesből megtámadták és nyolc életre-halálra menő véres roham után megsemmisítették. A megsebesült Petz ezredest Bocskai Zsáka várába vitette és ott őriztette.

1711-ben a szatmári békekötés után Lőwenburg tábornok a német csapatok vezetője császári parancs alapján az erősséget felrobbantotta.

A vár megmaradt falai és romjai kerek 400 éve birkóznak a múlandósággal, hirdetvén hős időket és Bocskai dicső korát. A vár ősi köveit a fák gyökerei fogják, tartják össze. Ki tudja meddig ...?

Szentjobb vára

 

Szentjobb vára is, mint Adorján vára a Berettyó jobb partján egy dombra épült, a hadak útjától távol.

 

A vár leírása

 

E várat is a tatárok betörése (1240-1242) után építették. Szalárdi János azt írja krónikájában: ez jeles fő lakóhely, nagy szép alkalmatossággal való erősség. Szentjobb vára valóban Érmellék egyik erőssége.

A vár négyszög alakú, négy bástyával, vártoronnyal, ágyúkkal és pincerendszerrel. A várat a Berettyó vize körülfolyta. Csak a felvonóhídon lehetett a várba bemenni.

A vár a dombon, magaslaton levő házakkal beépült szigetet, mai szóhasználattal mondva, az egész „belső falut" magába foglalta, várfallal körülvette. Jól védett, nehezen bevehető vár volt.


A vár története

 

Nevét az 1083. évben szentek közzé avatott István király szent jobbjáról kapta. Szent István jobb kezét Merkurius főapát Székesfehérvárról hozta ide. E féltett ereklyét a fa, majd kőből épült monostorban őrizték 1241-ig, a tatárjárásig.

A Kendi-örökösök tulajdonát képező várat Báthori Zsigmond fejedelem Bocskainak adományozta 1597. április 27-én. Bocskai sokszor tartózkodott e várban is. Több levelet innen írt. 1604-ben Székely Ferenc kapitány október 2-án átadta a várat Concini Ciprián nagyváradi császári alkapitánynak, de az 1604. október 15-i diószegi-álmosdi győztes csata után a hajdúk azonnal visszafoglalták.

A jeles fejedelem halála után (1606. december 29.) Rákóczi Zsigmondé lett a vár, ki ezt 1607. május 7-én a hozzá tartozó birtokokkal együtt Rhédey Ferencnek ajándékozta, aki 1621-ben meghal, de a vár a Rhédey család birtokában maradt.

1654. július 28-án Bihar megye főispánjának Rhédey Lászlónak lakodalma Szúnnyogh kisasszonnyal nagy úri méltósággal a hegyen levő református templomban és várban tartatott.

 

1661. február 21-én Ali basa elfoglalta a várat és Váradra hódoltatta be. A török járom alól csak 1686-ban (25 év múlva)szabadult meg. Karaffa császári vezér 1686. február 10-én 4000 német és 2000 magyar katonával és ágyúkkal támadta meg a várat és midőn sikerült neki a puskaporos tornyot a levegőbe röpíteni, nemcsak a vár, hanem a város is felgyulladt. Ekkor a törökök kitűzték a fehér zászlót és feladták a várat. A vár és Szentjobb az ostromot és a tüzet túlélte. Két év múlva 1688. augusztus 30-án itt tartotta Bihar megye azon első közgyűlését, melynek jegyzőkönyvével kezdődnek a megyei levéltár iratai, mert az ezt megelőző levéltári iratok 1660-ban a Váradi vár török általi elfoglalásakor mind-mind (a káptalani levéltár is) két hatalmas terem értékes iratanyaga teljesen leégett.

A szentjobbi vár 1711-ben, mint sok-sok hajdú, majd kuruc vár császári rendeletre felrobbantatott.


Támogatók
Projekt vezető: Érmelléki Református Egyházkerület     Projekt partner: Kárpátia 2000 Egyesület